Többen tudjátok rólam, hogy sok más munka mellett rádiós műsorvezető is vagyok… már 25 éve…
vagy inkább voltam 25 évig? (update: közben mégis a jelen idejű megfogalmazás a helyes, de ha már megírtam ezt a bejegyzést, nem törlöm)
Vannak olyan megmondó emberek, akik szerint egy ember csak egy valamihez érthet igazán. Vagyis pl. “az a fotós, aki a fotózáson kívül mást is csinál, az valószínűleg nem elég jó a szakmájában és ezért kényszerül arra, hogy más jellegű munkát is vállaljon”. Sajnálom ezeket az embereket. Na nem azért, amiért egy ilyen helyzetben (le)sajnálhatnám őket, hanem azért, mert kimaradt nekik az életből egy rendkívüli érzés. Nevezhetném ezt egyfajta büszkeségnek, ha ez a szó napjainkban nem jelentene helytelenül!!! beképzeltséget is. Én mégis büszke vagyok arra, hogy nem csak egy szakterületen tehetem magamnak magasra a lécet.
Lemezlovasként még kamaszként kezdtem dolgozni. 15 éves koromban már saját diszkóm volt – ami nem azt jelenti, hogy én voltam a tulajdonos, vagy pénzmágnás. Én csak a diszkó állandó Dj-je voltam. Sok év telt el azóta és a mai napig izgalommal állok a pultba. Minden buliból – legyen lakodalom, céges rendezvény, szombat esti diszkó vagy bármilyen baráti összejövetel – megpróbálom kihozni a maximumot. Nem fogom magamat dicsérni, de már régen abbahagytam volna, ha nem kapnék oly sok pozitív visszaigazolást.
Műsorvezetőként számos eseményen dolgoztam. Több ezer fős nagyrendezvényeken és például sporteseményeken.
Fotográfusként öröm számomra, hogy sok-sok pár bízza rám esküvője megörökítését, de emellett imádok színházban is fotózni és a legkülönbözőbb helyszíneken láthattatok fényképezőgéppel a nyakamban.
A végére hagytam a rádiós műsorvezetést. Nem tudom, mennyi idő jut még nekem a médiában, hiszen a mai világban sorra tűnnek el a helyi rádiók… Ez a folyamat Győrt sem kerüli el (update: ideiglenesen! Győrt is elkerülte), de többet erről most még nem mondhatok. Rádiós pályafutásom alkonyán az egyik legnagyobb szakmai potenciált képző 42Net Blog kérdéseire válaszoltam. A Stafétát attól a Balogh István Vilmostól kaptam, akivel szinte egyszerre kezdtünk rádiózni az előző évezredben, de jószerivel ez a leggyengébb kapocs közöttünk. Évtizedek óta legjobb barátom, gyakorlatilag egy szemplerről sarjadt a “karrierünk”. 😀
Klikkeljetek és olvassátok el válaszaimat a 42Net Blog Stafétájában.
Pár hete egyébként a legnagyobb Békés megyei hírportál is megkeresett. Ide kattintva az ott megjelent interjút olvashatjátok.
